\u00a0<\/strong><\/p>\n Ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck k\u00e9p \u00e9s l\u00e9lek kapcsolat\u00e1t, a szimb\u00f3lum \u00e9s \u00e9rzelem viszony\u00e1t, alapvet\u0151en magunkba kell tekinten\u00fcnk – \u00e9s nem lesz el\u00e9g pontos fogalmi distinkci\u00f3kat tenni, \u00e9les szemmel, kifund\u00e1lt logik\u00e1val kateg\u00f3ri\u00e1kat alkotni magamr\u00f3l, r\u00f3lad \u00e9s r\u00f3lam<\/em>. Mindenk\u00e9ppen m\u00e9lyen tal\u00e1lkozik a meg\u00e9rt\u00e9s e ter\u00e9ben: k\u00f6z\u00f6s \u00e9s szem\u00e9lyes, egyetemes \u00e9s intim.<\/p>\n A Budapest Art Brut Gal\u00e9ria gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 kiadv\u00e1ny els\u0151 lapjain \u00edgy \u00edr Kurdi J\u00e1nos m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz: ” …A t\u00faloldalon mindig m\u00e1sok vannak. A t\u00faloldalon l\u00e9v\u0151k meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez \u00e1t kell s\u00e9t\u00e1lnunk hozz\u00e1juk. Ha ezt megtessz\u00fck, szembes\u00fcln\u00fcnk kell azzal, hogy ahonnan j\u00f6tt\u00fcnk ott van a t\u00faloldal….” (T\u00faloldal, 8.o., 2012.)<\/p>\n A\u00a0 XX. sz. elej\u00e9t\u0151l megn\u0151 az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a pszichi\u00e1triai betegek m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sai ir\u00e1nt, t\u00e1n \u00e9ppen az\u00e9rt, mert a k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk lev\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g keres\u00e9s\u00e9vel meglehet\u0151sen mag\u00e1nyos \u00e9s h\u0171v\u00f6s \u00e9lett\u00e9r marad az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra. T\u00f6bb k\u00f3rh\u00e1z pszichi\u00e1tri\u00e1j\u00e1n is tal\u00e1lunk olyan vezet\u0151 orvosokat, akik \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel figyelik \u00e9s k\u00eds\u00e9rik, mi t\u00f6bb t\u00e1mogatj\u00e1k a betegek kreat\u00edv k\u00eds\u00e9rleteit \u00e9s alkot\u00e1sait. 1905-ben Auguste Marie (1865-1934) pszichi\u00e1ter f\u0151orvosk\u00e9nt Villejuifben l\u00e9trehozza az „Elmebetegek m\u00fazeum\u00e1t”. Marcel R\u00e9ja (1873-1957) 1907-ben k\u00f6nyvet jelentet meg, melyben elmebetegek rajzait k\u00f6zli \u00e9s rendszerezi. Kiemeli, hogy a rajzok k\u00f6zt gyakran jelenik meg az \u0151si, primit\u00edv n\u00e9pek k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151 alkot\u00e1s – ahogyan k\u00e9s\u0151bb Prinzhorn is m\u00e9ly \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st l\u00e1tott az archaikus kult\u00far\u00e1k \u00e9s bizonyos elmebetegek rajzai k\u00f6zt. E gondolatmenetet Jung is gazdag\u00edtja a k\u00e9s\u0151bbiekben az archetipikus, egyetemes tartalmak, szimb\u00f3lumok le\u00edr\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n A Waldaui elmegy\u00f3gyint\u00e9zetben Walter Morgenthaler (1882-1965) egy beteg\u00e9nek, Adolf W\u00f6lfli munk\u00e1it kezdi gy\u0171jteni, rendszerezni \u00e9s elemezni. 1921-ben k\u00f6nyvet jelentet meg „Egy elmebeteg mint m\u0171v\u00e9sz” c\u00edmmel. Morgenthaler e m\u0171v\u00e9ben elm\u00e9ly\u00fclten mutatja be W\u00f6lfli munk\u00e1inak jellegzetess\u00e9geit, a megjelen\u0151 ornamentik\u00e1t, az archaiz\u00e1l\u00f3, stiliz\u00e1l\u00f3 elemeket. Adolf W\u00f6lfli az elmegy\u00f3gyint\u00e9zetben hal\u00e1l\u00e1ig t\u00f6bb ezer m\u0171vet k\u00e9sz\u00edtett, k\u00f6zt\u00fck rajzokat \u00e9s koll\u00e1zsokat, zenem\u0171veket. \u00d6n\u00e9letrajz\u00e1t 1908-ban kezdte \u00edrni \u00e9s hal\u00e1l\u00e1ig, 1930-ig b\u0151v\u00edtette fikt\u00edv, ut\u00f3pisztikus hangv\u00e9tel\u0171 k\u00e9pzeletbeli utaz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. A m\u0171 25000 oldalasra duzzadt.<\/p>\n Hans Prinzhorn (1886-1933) a\u00a0 heidelbergi klinika t\u00f6bb \u00e9vtizedes \u00e9s t\u00f6bb ezer darabb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t dolgozta fel az 1922-ben megjelent „Elmebetegek k\u00e9palkot\u00e1sa” c. m\u0171v\u00e9ben. A k\u00e9pi anyag alkot\u00f3i a hagyom\u00e1nyos pszichi\u00e1triai int\u00e9zetekben \u00e9l\u0151 kr\u00f3nikus betegek, k\u00f6zt\u00fck nagy sz\u00e1mban szkizofr\u00e9n betegek. A rajzos vagy szobr\u00e1szati tev\u00e9kenys\u00e9g gyakorlatilag ment\u0151\u00f6vk\u00e9nt szolg\u00e1lt a bez\u00e1rt \u00e9s ingerszeg\u00e9ny \u00e9letform\u00e1juk elvisel\u00e9s\u00e9ben. A spont\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt alkot\u00e1sok nagy hat\u00e1st gyakoroltak a kor m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9re is. T\u00f6bbek k\u00f6zt inspir\u00e1l\u00f3an hatottak e m\u0171vek Picasso, Paul Klee, Max Ernst, Andr\u00e9 Breton ( a sz\u00fcrrealist\u00e1k atyja) m\u0171veire \u00e9s gondolataira. A harmincas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, a hitleri N\u00e9metorsz\u00e1gban az „elfajzott m\u0171v\u00e9szet” c\u00edmmel kapott kirekeszt\u0151 stigm\u00e1t a kollekci\u00f3. A gy\u0171jtem\u00e9ny azonban megmenek\u00fclt \u00e9s\u00a0 2001-t\u0151l Heidelbergben m\u00fazeumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt l\u00e1togathat\u00f3 a t\u00e1rlat.<\/p>\n A pszichi\u00e1triai gy\u0171jtem\u00e9nyek hatottak a kor m\u0171v\u00e9szet\u00e9re \u00e9s minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint intenz\u00edv k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba l\u00e9ptek e m\u0171vek a sz\u00e1zad l\u00e9lekelemz\u0151inek gondolataival, elm\u00e9leteivel. Mi t\u00f6bb, illusztr\u00e1lt\u00e1k, ak\u00e1r igazolt\u00e1k azokat a felvet\u00e9seket, melyek a l\u00e9lek \u00e9s k\u00e9p, illetve szimb\u00f3lum \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit t\u00e1rt\u00e1k fel. Sigmund Freud (1856-1939) legfontosabb \u00fczenete, hogy \u00e9let\u00fcnkre jent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hat a nem-tudatos tartalmak m\u0171k\u00f6d\u00e9se – \u00f6szt\u00f6n\u00f6k form\u00e1j\u00e1ban. Az „\u00c1lomfejt\u00e9s<\/em>” c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben, mely 1900-ban jelent meg, Magyarorsz\u00e1gon 1935-ben el\u0151sz\u00f6r, \u00a0le\u00edrja, az \u00e1lom jelens\u00e9g\u00e9nek vizsg\u00e1lata kapcs\u00e1n, hogy „az \u00e1lomk\u00e9pz\u00e9s lelki munk\u00e1ja k\u00e9t m\u0171veletre oszthat\u00f3: az \u00e1lomgondolatok<\/em> el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s azok \u00e1lomtartalom<\/em>m\u00e1 alak\u00edt\u00e1s\u00e1ra”. Ez ut\u00f3bbi alkotja az \u00e1lommunk\u00e1t, melyben a s\u0171r\u00edt\u00e9s, eltol\u00e1s, \u00e1br\u00e1zolhat\u00f3s\u00e1g figyelembe v\u00e9tele \u00e9s a m\u00e1sodlagos megmunk\u00e1l\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik<\/em>. Az \u00e1lomgondolat, mintegy alapanyag az \u00e1lommunka r\u00e9sz\u00e9re. A l\u00e1tens<\/em> (lappang\u00f3) tartalom, mely tudattalan gondolatokat, \u00e9rz\u00e9seket tartalmaz, a manifeszt<\/em> (ny\u00edlt) tartalom az az \u00e1lomk\u00e9p, amire gyakran vissza is tudunk eml\u00e9kezni. N\u00e9ha a l\u00e1tens tartalom k\u00f6zvetlen\u00fcl szimb\u00f3lum<\/em>okban jelenik meg, mely jelk\u00e9pesen fejezi ki a tudattalan tartalmakat. Mivel a szimb\u00f3lumban kev\u00e9sb\u00e9 ismerhet\u0151 fel azonnal a val\u00f3di \u00fczenet, ez nem okoz olyan nagy f\u00e9lelmet. A f\u00e9lelemt\u0151l v\u00e9d tulajdonk\u00e9ppen az \u00e1lommunka, mely a l\u00e1tens tartalmat l\u00e1that\u00f3 manifeszt k\u00e9pekk\u00e9 alak\u00edtja. <\/em><\/p>\n Freud k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesz a l\u00e9lek k\u00e9tf\u00e9le m\u0171k\u00f6d\u00e9se k\u00f6zt, ezt els\u0151dleges \u00e9s m\u00e1sodlagos folyamatk\u00e9nt \u00edrja le.\u00a0 Topogr\u00e1fiai n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l a tudattalan rendszert az els\u0151dleges folyamat \u00edrja le, a tudatos \u00e9s tudatel\u0151ttes r\u00e9szt a m\u00e1sodlagos folyamat. Dinamikai n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l az els\u0151dleges folyamatban szabadon \u00e1ramlik a pszich\u00e9s energia, k\u00e9pzetr\u0151l k\u00e9pzetre \u00e1ramlik a s\u0171r\u00edt\u00e9s \u00e9s az eltol\u00e1s mechanizmusai\u00a0 szerint. Itt az \u00f6r\u00f6melv az uralkod\u00f3. A m\u00e1sodlagos folyamatban ellen\u0151rz\u00f6tt m\u00f3don \u00e1ramlik m\u00e1r ez az energia, a kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9s halaszt\u00f3dik, egyfajta val\u00f3s\u00e1gpr\u00f3ba zajlik e differenci\u00e1lt munkam\u00f3dban. Itt a val\u00f3s\u00e1g elv \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. A pszichotikus \u00e1llapotokat az els\u0151dleges folyamatok jellemzik, a alkot\u00f3i, m\u0171v\u00e9szi munka , b\u00e1r haszn\u00e1lja az els\u0151dleges tartalmakat,\u00a0 a m\u00e1sodlagos\u00a0 (kontroll\u00e1lt) folyamatban teljes\u00fcl be.<\/p>\n Az \u00e1lommunka els\u0151dleges folyamat-gondolkod\u00e1st haszn\u00e1l. Ett\u0151l \u00e9rezz\u00fck z\u0171rzavarosnak a kialakul\u00f3 manifeszt tartalmat, melyet az \u00e9rtelmesebb\u00e9 tev\u0151 m\u00e1sodlagos megmunk\u00e1l\u00e1s tesz \u00e9rthet\u0151bb\u00e9 sz\u00e1munkra. Ez gyakran \u00a0eg\u00e9sz\u00edti az \u00e1lmod\u00f3 \u00e9rtelmet ad\u00f3\u00a0 – \u00e9s f\u00e9lelmet tov\u00e1bb cs\u00f6kkent\u0151 – r\u00e9szletekkel. Az \u00e1lom \u00e9rtelmez\u00e9se legt\u00f6bbsz\u00f6r a manifeszt tartalom k\u00e9peinek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik a kev\u00e9sb\u00e9 tudatos tartalmak meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. A k\u00e9s\u0151bbiekben b\u0151vebben is kit\u00e9rek a gyakorlatok k\u00f6zt az \u00e1lom feldolgoz\u00e1snak a lehet\u0151s\u00e9geire.<\/p>\n A katarzis<\/em> fogalma szorosan kapcsol\u00f3dik e t\u00e9m\u00e1hoz. Azt l\u00e1tjuk, hogy amennyiben a bels\u0151 k\u00e9sztet\u00e9sek (drive, \u00f6szt\u00f6n) nem nyernek megfelel\u0151 kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9st, fesz\u00fclts\u00e9g halmoz\u00f3dik fel a szem\u00e9lyben, ami term\u00e9szetesen szorong\u00e1ssal is j\u00e1r.\u00a0 Ha az energia felhalmoz\u00f3d\u00e1sa od\u00e1ig fokoz\u00f3dik , hogy az m\u00e1r nem tarthat\u00f3, akkor az ellen\u0151rz\u00e9s (cenz\u00fara) lazul \u00e9s az impulzusok kiszabadulnak. Ez az \u00e9rzelmi felszabadul\u00e1ssal<\/em> is j\u00e1r\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny tulajdonk\u00e9ppen a katarzis. E jelens\u00e9g mechanizmusa figyelhet\u0151 meg az alkot\u00f3i folyamatokban vagy azok befogad\u00e1sa k\u00f6zben is, vagy pl. a vicc <\/em>erej\u00e9t is ez adja.<\/p>\n A sv\u00e1jci Carl Gustav Jung (1875-1961), a lelk\u00e9sz csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 pszichi\u00e1ter \u00e9s analitikus m\u00e9ly szakmai \u00e9s szem\u00e9lyes bar\u00e1ts\u00e1got \u00e1polt Freud-dal. Eleinte Freud Jungra egyfajta ut\u00f3dk\u00e9nt tekintett, aki a pszichoanalitikus mozgalom egyik legfontosabb oszlopa lehet. Sokban egyezett v\u00e9lem\u00e9ny\u00fck. T\u00f6bbek k\u00f6zt az \u00e1lomban megjelen\u0151 tudattalan tartalmak fontoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s azok szem\u00e9lyis\u00e9gform\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t mindketten hangs\u00falyozt\u00e1k. Jung sz\u00f3-asszoci\u00e1ci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletei al\u00e1t\u00e1masztott\u00e1k a tudattalan l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l alkotott freudi v\u00e9lem\u00e9nyt, valamint Jungot is tov\u00e1bb vezett\u00e9k a tudat alatti tartalmak vizsg\u00e1lat\u00e1ban. Jung azt tal\u00e1lta, hogy nemcsak szem\u00e9lyes tartalmak helyezkednek el a tudat k\u00fcsz\u00f6be alatt, hanem k\u00f6z\u00f6s, \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt, kollekt\u00edv tartalmak is. Ezt nevezte kollekt\u00edv tudattalannak. Ezen kijelent\u00e9se \u00e9s elm\u00e9lete Freudban s\u00falyos nemtetsz\u00e9st v\u00e1ltott ki. Freud b\u00e1r elfogadta, hogy l\u00e9teznek egyetemes szimb\u00f3lumok, de hogy klinikai bizony\u00edthat\u00f3s\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl minden ember k\u00f6z\u00f6s tudattalan \u00e9s archetipikus tartalm\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lj\u00fcnk, ezt elfogadhatatlannak tartotta. Tulajdonk\u00e9ppen ezen n\u00e9z\u0151pontk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gen t\u00f6rt meg kapcsolatuk \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1guk. Jungot ez nagyon m\u00e9lyen megviselte. T\u00f6bb \u00e9ves \u00f6nanal\u00edzisbe kezdett\u00a0\u00a0 – melynek fontoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t mindig tartotta – , rengeteg rajzot , festm\u00e9ny k\u00e9sz\u00edtett \u00e1lmair\u00f3l, \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l, melyek gyakran spiritu\u00e1lis term\u00e9szet\u0171ek voltak.<\/p>\n Jung V\u00f6r\u00f6s K\u00f6nyv\u00e9b\u0151l<\/em><\/p>\n Jung sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00e9p, mint szimb\u00f3lum nem valaminek a k\u00e9pi ford\u00edt\u00e1sa, hanem egy nagy energi\u00e1val rendelkez\u0151 pszich\u00e9s tartalom-egy\u00fcttes, mely rengeteg jelent\u00e9st, r\u00e9teget foglal mag\u00e1ba, k\u00f6zt\u00fck szem\u00e9lyes \u00e9s kollekt\u00edv, archetipikus elemeket is. A mandala rajz\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul olyan jelens\u00e9gnek tartotta, mely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a szem\u00e9ly integr\u00e1lt, rendezettebb, egys\u00e9gesebb \u00e1llapotba ker\u00fclhet, ami a mandal\u00e1k spiritu\u00e1lis haszn\u00e1lat\u00e1ban is megmutatkoznak. Az \u00e9lm\u00e9nyek lerajzol\u00e1s\u00e1t, megfest\u00e9s\u00e9t term\u00e9szetes munkam\u00f3dnak tartotta \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbiekben p\u00e1cienseit is k\u00e9rte \u00e1lmaik lerajzol\u00e1s\u00e1ra. Szem\u00e9lyes rajzos k\u00f6nyv\u00e9ben, a V\u00f6r\u00f6s K\u00f6nyvben (Liber Ruber) csod\u00e1latosan kidolgozott szimbolikus rajzi vil\u00e1g t\u00e1rul el\u00e9nk.\u00a0 Akt\u00edv imagin\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1j\u00e1ban is tudatosan megmunk\u00e1lt k\u00e9pi anyagokat, szimb\u00f3lumokat, archet\u00edpusokat haszn\u00e1l. Az akt\u00edv imagin\u00e1ci\u00f3ban spont\u00e1n \u00e9s probl\u00e9ma centrikus imagin\u00e1ci\u00f3s gyakorlatra ker\u00fcl sor, melyet a terapeuta a p\u00e1ciens ter\u00e1pi\u00e1s ig\u00e9nyeinek megfelel\u0151en \u00e1ll\u00edt \u00f6ssze. C\u00e9l az individu\u00e1ci\u00f3s folyamat seg\u00edt\u00e9se az \u00e1rny\u00e9kszem\u00e9lyis\u00e9g, szerepszem\u00e9lyis\u00e9g, domin\u00e1ns archetipusok megismer\u00e9se r\u00e9v\u00e9n (eljut\u00e1s a \u201eSelbst\u201d-hez). Az individu\u00e1ci\u00f3s folyamat egy ego-Selbst tengelyen mozog, az „\u00e1rny\u00e9k”, az „anima\/animus” integr\u00e1l\u00e1s\u00e1val. A „persona” egyfajta maszk, homlokzat, szerep, mely hidat teremt az \u00e9n-tudat \u00e9s az objekt\u00edv vil\u00e1g k\u00f6zt.<\/p>\n E jungi fogalmak t\u00e9m\u00e1nk szempontj\u00e1b\u00f3l a gazdag k\u00e9pi \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek miatt tarthatnak sz\u00e1mot figyelm\u00fcnkre.<\/p>\n Margaret Naumburg (1890-1983) 1941-1947 k\u00f6zt Naumburg a NY \u00e1llamb\u00e9li State Psychiatric Instituteban\u00a0 dolgozott feln\u0151ttekkel \u00e9s gyerekekkel egyar\u00e1nt. Ekkor t\u00f6bb cikket is k\u00f6z\u00f6lt arr\u00f3l, hogy mink\u00e9nt haszn\u00e1lta a m\u0171v\u00e9szeti elemeket a diagnosztikus \u00e9s a ter\u00e1pi\u00e1s munk\u00e1ja sor\u00e1n. El\u0151sz\u00f6r Margaret Naumburg haszn\u00e1lta egy\u00fctt a m\u0171v\u00e9szetter\u00e1pi\u00e1s elemeket \u00e9s freudi pszichoanalitikus m\u00f3dszert, melyet Dinamikusan Orient\u00e1lt M\u0171v\u00e9szetter\u00e1pi\u00e1nak nevezett. Naumburg dinamikusan \u00e9s rugalmasan \u00f6tv\u00f6zi Freud m\u00f3dszer\u00e9t, Jung szimb\u00f3lumokr\u00f3l alkotott v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t illetve Stack Sullivan interperszon\u00e1lis elgondol\u00e1sait saj\u00e1t m\u00f3dszer\u00e9ben. A tanul\u00e1sban nagy szerepet tulajdon\u00edtott a spontaneit\u00e1snak \u00e9s a kreat\u00edv kifejez\u0151 er\u0151nek.<\/p>\n Wadeson 1980-ban a grafikus kifejez\u00e9sm\u00f3d el\u0151nyeit a k\u00f6vetkez\u0151 c\u00edmszavakban \u00edrta le: imagin\u00e1ci\u00f3, cs\u00f6kkent ellen\u00e1ll\u00e1s, objektiv\u00e1l\u00e1s, \u00e1lland\u00f3s\u00e1g, t\u00e9rbelis\u00e9g, aktivit\u00e1s \u00e9s kreat\u00edv energia<\/em><\/p>\n Az imagin\u00e1ci\u00f3<\/em> kifejez\u00e9s azt foglalja \u00f6ssze, hogy a k\u00e9pi elem igen jelent\u0151s a korai szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9sben, preverb\u00e1lis gondolkod\u00e1sunk k\u00e9pekben t\u00f6rt\u00e9nik. Az \u00e9rzelmileg fontos, \u00a0\u201dalap\u201d \u00e9lm\u00e9nyeket biztos\u00edtja. Tapasztalhat\u00f3, hogy az \u00e1lom, a fant\u00e1zia, \u00e9lm\u00e9nyek vil\u00e1ga k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00e9pi form\u00e1ban jelenik meg. ter\u00e1pi\u00e1s vonatkoz\u00e1sa pedig, hogy k\u00f6z\u00f6s alapot teremt a terapeuta \u00e9s kliens k\u00f6zt.<\/p>\n Az ellen\u00e1ll\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9n<\/em> azt \u00e9rtj\u00fck, hogy szorong\u00e1scs\u00f6kken\u00e9s – \u00e9s \u00edgy ellen\u00e1ll\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s is –\u00a0 tapasztalhat\u00f3 a k\u00e9pi elemek haszn\u00e1lata sor\u00e1n, mivel a verbaliz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6nnyebben manipul\u00e1lhat\u00f3. A k\u00e9pen v\u00e1ratlan tartalmak bukkanhatnak fel \u00e9s nehezen kontroll\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n Az objektiv\u00e1l\u00e1s<\/em> c\u00edmsz\u00f3 kifejezi, hogy a k\u00e9pben k\u00e9zzel megfoghat\u00f3 objekt keletkezik, a bels\u0151 \u00e9rz\u00e9sek k\u00fcls\u0151 t\u00e1rgyban jelennek meg (externaliz\u00e1l\u00f3dnak), ez\u00e1ltal lehet\u0151s\u00e9g ad\u00f3dik a bels\u0151 \u00e9rz\u00e9sek felismer\u00e9s\u00e9re, adott esetben az azokt\u00f3l val\u00f3 elhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1sra.<\/p>\n Az \u00e1lland\u00f3s\u00e1g<\/em> \u00e1ltal, mely a l\u00e9trehozott t\u00e1rgyra (objektre) vonatkozik, megtapasztalhatjuk, hogy az nem lesz az eml\u00e9kezethamis\u00edt\u00e1s \u00e1ldozata. Igaz \u00faj \u00e9s \u00faj felismer\u00e9sek forr\u00e1sa lehet. V\u00e1ltozatlan form\u00e1ban el\u0151vehet\u0151 (felid\u00e9zhet\u0151), ez\u00e1ltal a fontos (affekt\u00edv) tartalmak r\u00f6gz\u00edthet\u0151ek, dokument\u00e1lhat\u00f3ak.<\/p>\n Tapasztaljuk, hogy a besz\u00e9d \u00e9s az \u00edr\u00e1s is tulajdonk\u00e9ppen line\u00e1ris folyamat – bizonyos \u00e9rtelemben id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben is. A rajzr\u00f3l nem mondhat\u00f3 ez el, ezt \u00edrja le a t\u00e9rbelis\u00e9g<\/em> fogalma. Az elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171vet az id\u0151beli sorrend nem korl\u00e1tozza (b\u00e1r jellemzi! – rajzol\u00e1si sorrend pl. csal\u00e1drajzn\u00e1l), illetve a t\u00e9rbeli megjelen\u00edt\u00e9s is szabad form\u00e1ban zajlik.<\/p>\n Mind ezzel egy\u00fctt kreat\u00edv energi\u00e1k<\/em> szabadulnak fel az aktivit\u00e1s<\/em> n\u00f6veked\u00e9se k\u00f6zben, mint a verb\u00e1lis ter\u00e1pi\u00e1kban.<\/p>\n Budapest – Lip\u00f3tmez\u0151 – OPNI – Az egykori T\u00e1rt Kapu Gal\u00e9ria (2007.)<\/p>\n A lip\u00f3tmezei elmegy\u00f3gyint\u00e9zetben az 1910-es \u00e9vekben Selig \u00c1rp\u00e1d m\u00e1sodorvos kezdte el gy\u0171jteni betegei k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sait, \u00e9s a haz\u00e1nkban \u00fatt\u00f6r\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9ssel jeles kollekci\u00f3 alapjait tette le. Mintak\u00e9pe Hans Prinzhorn heidelbergi m\u00fazeuma volt, de a gy\u0171jtem\u00e9ny ahhoz hasonl\u00f3 szint\u0171 tudom\u00e1nyos feldolgoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s rendszerez\u00e9s\u00e9re megromlott eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota miatt m\u00e1r nem maradt ideje. Az alap\u00edt\u00f3 hal\u00e1la ut\u00e1n Zsak\u00f3 Istv\u00e1n elmeorvos folytatta a megkezdett munk\u00e1t. A Magyar Elmeorvosok Egyes\u00fclete 1930-ban a Selig M\u00fazeum nevet adom\u00e1nyozta a m\u0171t\u00e1rgy-egy\u00fcttesnek, amely 1931 m\u00e1jus\u00e1ban ideiglenes otthon\u00e1ban, Angyalf\u00f6ld\u00f6n nyitotta meg kapuj\u00e1t a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt. A Lip\u00f3tmez\u0151re t\u00f6rt\u00e9nt visszak\u00f6lt\u00f6z\u00e9s ut\u00e1n p\u00e1r \u00e9vvel a k\u00f3rh\u00e1z hadic\u00e9l\u00fa ki\u00fcr\u00edt\u00e9se miatt a m\u00fazeumot a tatai Esterh\u00e1zy-kast\u00e9lyba, illetve a Sv\u00e1bhegyi Nagysz\u00e1ll\u00f3ba k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k. A viszontags\u00e1gok sor\u00e1n a gy\u0171jtem\u00e9ny anyaga er\u0151sen megcsappant, j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rt\u00e9kes alkot\u00e1snak nyoma veszett, \u00e9s csak 1952-ben, a k\u00f3rh\u00e1z egyik padl\u00e1sfelj\u00e1r\u00f3j\u00e1ban akadtak r\u00e1 az egym\u00e1sra halmozott, megrong\u00e1l\u00f3dott k\u00e9pekre, a Selig M\u00fazeum t\u00f6red\u00e9k\u00e9re. 1988 december\u00e9ben, az int\u00e9zet fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak 120. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1hoz kapcsol\u00f3dva ny\u00edlt meg ism\u00e9t a m\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, \u00e9s kezd\u0151d\u00f6tt meg a gy\u0171jtem\u00e9ny feldolgoz\u00e1sa. Ett\u0151l kezdve a m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1rter\u00fcleteire nyitott k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g egyik kedvelt c\u00e9l\u00e1llom\u00e1sak\u00e9nt, a vizu\u00e1lis kifejez\u00e9sek \u00e9s elfeledett \u00e9letm\u0171vek kutat\u00f3inak kincsest\u00e1rak\u00e9nt, valamint a k\u00f3rh\u00e1zi beteg-csoportok ter\u00e1pi\u00e1s helysz\u00ednek\u00e9nt v\u00e1lt a kollekci\u00f3 ismertt\u00e9. Kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t 1990-ben v\u00e9dett\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s, 2002-ben pedig muze\u00e1lis gy\u0171jtem\u00e9nyi besorol\u00e1s ismerte el.<\/p>\n OPNI – T\u00e1rt Kapu Gal\u00e9ria, kert (2007.)<\/em><\/p>\n Az itt \u0151rz\u00f6tt m\u0171vek alkot\u00f3inak t\u00f6bbs\u00e9ge nem volt k\u00e9pzett m\u0171v\u00e9sz. A napjaink k\u00f3rh\u00e1zi tart\u00f3zkod\u00e1sait ler\u00f6vid\u00edt\u0151, korszer\u0171 kezel\u00e9sek el\u0151tt a betegek lelki zavarai elm\u00e9ly\u00fcltek, k\u00f3rlefoly\u00e1saik elh\u00faz\u00f3dtak. Az \u00e1poltakat nem ritk\u00e1n t\u00f6bb \u00e9vtizedes, s\u0151t \u00e9letfogytiglani bez\u00e1rts\u00e1gra k\u00e1rhoztatt\u00e1k. Sokakb\u00f3l \u00e9ppen ez a k\u00e9nyszer h\u00edvta el\u0151 az alkot\u00f3i magatart\u00e1st, m\u00edg m\u00e1sokn\u00e1l k\u00f6zvetlen\u00fcl maga a betegs\u00e9g seg\u00edtette a g\u00e1tl\u00e1sokat felold\u00f3 kreativit\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1t. Ugyanakkor a Pszichi\u00e1triai M\u00fazeum jeles k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1sainak is otthont adott. Nemes Lamp\u00e9rth J\u00f3zsef, akinek eredetileg h\u00e1rom tusrajza is gazdag\u00edtotta a gy\u0171jtem\u00e9nyt, 1922-ben szorult k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1pol\u00e1sra. Gul\u00e1csy Lajos \u00e9lete utols\u00f3 kilenc \u00e9v\u00e9t, az 1924-1932 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakot t\u00f6lt\u00f6tte itt, de a hivat\u00e1sos m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t Z\u00f3r\u00e1d G\u00e9za plein-air kompoz\u00edci\u00f3i, \u00c1ronson G\u00e1bor l\u00e1tom\u00e1sos akvarelljei \u00e9s P\u00e1l Istv\u00e1n k\u00f3rh\u00e1zi t\u00e9m\u00e1j\u00fa festm\u00e9nyei is reprezent\u00e1lj\u00e1k. A tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 kollekci\u00f3 meg\u0151rizte a k\u00e9panyag mell\u00e9 csatolhat\u00f3 k\u00f3rrajzokat is. Mad\u00e1ch Borb\u00e1la, V\u00f6r\u00f6smarty Erzs\u00e9bet, Nemes Lamp\u00e9rth J\u00f3zsef, Gul\u00e1csy Lajos \u00e9s Vaclav Nizsinszkij k\u00f3rlapjai, valamint sz\u00e1mos r\u00e9gi orvost\u00f6rt\u00e9neti dokumentum avatja p\u00e1ratlan kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rt\u00e9kk\u00e9 a gy\u0171jtem\u00e9nyt. Csaknem egy \u00e9vsz\u00e1zados m\u00faltj\u00e1t tekintve teh\u00e1t a gy\u0171jtem\u00e9nyt nem els\u0151sorban art brut<\/em> m\u00fazeumk\u00e9nt tartott\u00e1k sz\u00e1mon, hanem orvostudom\u00e1nyi „leletegy\u00fcttesk\u00e9nt” kezelt\u00e9k. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti id\u0151ket a kr\u00f3nikus betegek spont\u00e1n sz\u00fcletett rajzai, festm\u00e9nyei dokument\u00e1lj\u00e1k, az 1960-as \u00e9vekt\u0151l viszont a vizu\u00e1lis kifejez\u00e9sek t\u00e1mogat\u00e1sa, a rejtett lelki tartalmak k\u00e9pi felt\u00e1r\u00e1sa kapott nagyobb hangs\u00falyt, \u00edgy a kreat\u00edv ter\u00e1pi\u00e1k alkot\u00e1saival tov\u00e1bb gyarapodott az anyag. K\u00e9t \u00e9vtizede m\u00e1r a ter\u00e1pi\u00e1s k\u00e9pek szuver\u00e9n eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kekk\u00e9nt ker\u00fcltek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra \u00e9s e szeml\u00e9let k\u00eds\u00e9rte befogad\u00e1sukat is. Jelen v\u00e1logat\u00e1sunk is az art brut m\u0171v\u00e9szekre koncentr\u00e1lva emel ki 50 m\u0171vet a Pszichi\u00e1triai M\u00fazeum anyag\u00e1b\u00f3l. Az 1920-as \u00e9vekt\u0151l eg\u00e9szen napjainkig h\u00faz\u00f3d\u00f3 hossz\u00fa sorb\u00f3l kilenc alkot\u00f3ra esik most reflektorf\u00e9ny, akiket a be- \u00e9s elz\u00e1rts\u00e1g \u00e9lm\u00e9nye var\u00e1zslatos \u00e9s bizarr, m\u00e9ly szenved\u00e9st sejtet\u0151 k\u00e9pek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re sarkallt. E mikro-m\u0171egy\u00fctteseket az \u00e1t\u00e9lt, gyakran irre\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s a kil\u00e1t\u00e1stalan helyzet f\u00e1jdalma hiteles\u00edti.<\/p>\n OPNI folyos\u00f3ja (2007.)<\/p>\n A d\u00f6nt\u0151en t\u00f6rt\u00e9neti anyagra \u00e9p\u00fcl\u0151 Pszichi\u00e1triai M\u00fazeum mellett 2004-ben megny\u00edlt az els\u0151 hazai art brut ki\u00e1ll\u00edt\u00f3hely, a T\u00e1rt Kapu Gal\u00e9ria, amely a m\u0171v\u00e9szetter\u00e1pi\u00e1s alkot\u00e1sok bemutat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1ra v\u00e1llalkozott. Az Orsz\u00e1gos Pszichi\u00e1triai \u00e9s Neurol\u00f3giai Int\u00e9zet bez\u00e1r\u00e1s\u00e1val megsz\u0171nt f\u00f3rum utols\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak egyik\u00e9n kapott helyet annak a fiatalembernek a gy\u0171jtem\u00e9nyes t\u00e1rlata, akinek munk\u00e1ss\u00e1ga egy ottani k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti m\u0171helyben form\u00e1l\u00f3dott, \u00e9s akinek sz\u00ednekben tobz\u00f3d\u00f3 grafikai lapjai z\u00e1rj\u00e1k az itt l\u00e1that\u00f3 m\u00fazeumi anyagot.” (Plesznivy Edit m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora – forr\u00e1s: http:\/\/mng.hu\/idoszaki_kiallitasok_kapcsolodo\/art-brut-kepek-a-pszichiatriai-muzeum-anyagabol-121851)<\/p>\n P\u00e9csi iskola<\/em>:\u00a0 Reuter Camill\u00f3 1920 – 46 k\u00f6zti rendszeres gy\u0171jt\u00e9se alapj\u00e1n 1956\u00a0-ban Jakab Ir\u00e9n \u00edrja meg a „Kifejez\u00e9s a pszichi\u00e1tri\u00e1ban” c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t, mely\u00a0 az elmebetegek m\u0171veinek pszichopatol\u00f3giai elemz\u00e9s\u00e9t ny\u00fajtja. A P\u00e9csi Klinika szakemberei mai is (ahogyan az elm\u00falt \u00e9vtizedekben is) akt\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9get folytatnak a m\u0171v\u00e9szetter\u00e1pi\u00e1k alkalmaz\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s a kifejez\u00e9spatol\u00f3gia kuat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9n (a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl: J\u00e1di, Trixler,T\u00e9nyi, M\u00e1rton, Fekete, G\u00e1ti, Simon)<\/p>\n Jakab Ir\u00e9n „A Kifejez\u00e9s a Pszichi\u00e1tri\u00e1ban” c. k\u00f6nyv\u00e9nek 1998-as magyar nyelv\u0171 kiad\u00e1s\u00e1nak Bevezet\u0151j\u00e9ben \u00edgy \u00edr:<\/p>\n ” A m\u00faltban a p\u00e1ciensek k\u00e9pi kifejez\u00e9se f\u0151leg mint az elnyomott \u00e9rzelmek kifejez\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6ze nyert fontoss\u00e1got. Pszichi\u00e1terek \u00e9s pszichoanalitikusok a k\u00e9pi kifejez\u00e9st az \u00e1lom-interpret\u00e1ci\u00f3hoz hasonl\u00f3an \u00e9rtelmezt\u00e9k. Csak kev\u00e9s ilyen eset ker\u00fclt k\u00f6zl\u00e9sre. Majd H. PRINZHORN 1922-ben kiadott \u00fatt\u00f6r\u0151 monogr\u00e1fi\u00e1ja ut\u00e1n a p\u00e1ciensek m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9s\u00e9nek diagnosztikai \u00e9rt\u00e9ke lett a kutat\u00e1sok \u00faj c\u00e9lja. Ennek ellen\u00e9re 1956-ig nem ker\u00fcltek k\u00f6zl\u00e9sre nagy gy\u0171jtem\u00e9nyeken alapul\u00f3 m\u0171vek. Akkor gyakorlatilag az \u201eElmebetegek rajzai \u00e9s festm\u00e9nyei” c\u00edm\u0171 monogr\u00e1fi\u00e1val egy id\u0151ben VOLMAT szerkesztett az 1956-os p\u00e1rizsi Pszichi\u00e1triai Kongresszuson ki\u00e1ll\u00edtott k\u00e9pek alapj\u00e1n a p\u00e1ciensek m\u0171vein alapul\u00f3 k\u00f6tetet. E k\u00e9t k\u00f6nyv megjelen\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en kiterjedt, \u00faj kutat\u00e1sok kezd\u0151dtek ezen a ter\u00fcleten a p\u00e1ciensek m\u0171veinek diagnosztikai \u00e9s prognosztikai \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek elismer\u00e9se mellett.<\/p>\n K\u00e9s\u0151bb a p\u00e1ciensek m\u0171veinek felhaszn\u00e1l\u00e1sa, mint kezel\u00e9si m\u00f3dszer, egy \u00faj eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szolg\u00e1ltat\u00e1si \u00e1g kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez vezetett. Ez a m\u0171v\u00e9szetter\u00e1pia, melyet speci\u00e1lis k\u00e9pz\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt m\u0171v\u00e9szetterapeut\u00e1k ir\u00e1ny\u00edtanak. A m\u0171v\u00e9szetter\u00e1pia kifejez\u00e9st el\u0151sz\u00f6r Margaret Naumburg haszn\u00e1lta.<\/p>\n Fontosnak tartom a kutat\u00e1sban \u00e9s a klinikai gyakorlatban el\u00e9rt \u00faj eredm\u00e9nyek beiktat\u00e1s\u00e1t ebbe az \u00faj kiad\u00e1sba. Ma a pszichi\u00e1triai p\u00e1ciensek jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lja m\u0171v\u00e9szeti kifejez\u00e9seik kifinom\u00edtott, diagnosztikai \u00e9s prognosztikai \u00e9rtelmez\u00e9se. Tov\u00e1bb\u00e1 a p\u00e1ciensek m\u0171veinek ter\u00e1pi\u00e1s, kiterjedt kutat\u00e1son \u00e9s gyakorlati tapasztalaton alapul\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1sa mind az egy\u00e9ni, mind a csoportter\u00e1pia keret\u00e9ben az eredeti anyagot teljesebb\u00e9 \u00e9s id\u0151szer\u0171v\u00e9 teszi ebben az \u00faj kiad\u00e1sban.” (Jakab Ir\u00e9n)<\/p>\n R\u00e9szlet Gyim\u00f3thy G\u00e1bor – Rajz \u00e9s l\u00e9lek c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l (Animula kiad\u00f3)<\/em><\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/muveszetterapia.hu\/new\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/2.11.-abra_Jung-rajza-a-Voros-Konyvben-FILEminimizer-300x225.jpg\")
<\/p>\n
\n<\/em><\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/muveszetterapia.hu\/new\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/2.15.-abra_OPNI_Tart-Kapu-Galeria-FILEminimizer-300x225.jpg\")
<\/p>\nKi\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, m\u0171helyek<\/h1>\n
” Art brut k\u00e9pek a Pszichi\u00e1triai M\u00fazeum anyag\u00e1b\u00f3l<\/h1>\n
![\"\"](\"https:\/\/muveszetterapia.hu\/new\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/2.18.-abra_OPNI_alkotasok-a-kertben2-FILEminimizer-300x225.jpg\")
<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/muveszetterapia.hu\/new\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/2.12.-abra_OPNI_folyoso-FILEminimizer-225x300.jpg\")
<\/p>\n