2018. április 24 – június 12.

Az álmok önmagukban nem bölcsek – Te, Akiben történik az álom és összerakod a mozaikkockákat, válhatsz bölccsé.

Életünk egy jelentős részét alvással töltjük. Az álom élménye elválaszthatatlan a jó alvástól. Álomképek akkor is képződnek, amikor nem tudunk azokra visszaemlékezni, akkor is hatnak ránk, amikor nem gondolunk rájuk. Akár honnan nézzük az álmok világát, túlságosan hangsúlyos természeti jelenség ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk azok tartalmát, hatását.

Ezen a tanfolyamon betekintést nyerhetünk a különböző álomelméletekbe, a legtöbbjüket kreatív technikákkal tesszük élményszerűvé, a gyakorlat számára elérhetővé. Célunk személyes álomtartalmaink megértése, mélyebb átélése, valamint azon lehetőségek bemutatása, melyek egy segítő, tanácsadói folyamathoz is illeszthetőek. A gyakorlati technikák nagy része művészetterápiás módszereken alapul, ahol az álmok érzelmekkel és szereplőkkel teli képi világának földolgozása egyszerű rajzos, kreatív eszközökkel történik. Sem előképzettségre, sem rajzi tudásra nincsen szükség, csupán nyitott és aktív jelenlétre. Tehát a képzés anyagát elméleti ismeretek és saját élményű gyakorlatok alkotják. Nem szigorú értelemben vett önismereti csoportba jelentkezik a kedves érdeklődő, de alkalom nyílik arra is, hogy megoszthassuk egymással fölismeréseinket, tapasztalatainkat. Éppen ezért az önismereti munka után érdeklődőket és a segítő tevékenységekben munkálkodókat is szeretettel látjuk.

Meggyőződésünk, hogy az álmok jelentősége akkor válik teljessé, ha tudatosan összekapcsoljuk mindennapjaink eseményeivel, hozzátesszük személyes mondatainkat, döntéseinket. Az álom egy értelmes része személyes teljességünknek – lehetséges, hogy ez a darab hiányzik harmóniánk megteremtéséhez.

 A képzést vezeti: Gyimóthy Gábor (teológus, mentálhigiénés szakember, művészetterapeuta, grafológus)

Jelentkezés és érdeklődés: 0630 3918004

A képzés díja: 38.000 forint, mely a helyszínen fizetendő

Helyszín: Bp., 1023. Frankel Leó u. 21-23. Lukács Oktatási Központ, I./1.

Időpontok:

minden alkalommal 17.30 – 20.30.

2018. április 24.

2018. május 8.

2018. május 15.

2018. május 22.

2018. május 29.

2018. június 5.

2018. június 12.

Néhány gondolat az álmok feldolgozásához C. G. Jungtól:

” Minden álom informáló és ellenőrző szerv, és ezért a leghatásosabb segédeszköz a személyiség felépítéséhez.”

(Grundw. 1. köt. 114.o.; C.G. Jung: Gondolatok az álomról és az önismeretről, Kossuth Könyvkiadó, 1996.)

fotó: Gyimóthy Gábor

 ” Ha az álmok elmaradnak, ennek különféle okai lehetnek. A szokásos ok: valakit nem érdekel a lelki élet, és

figyelme nem irányul semmi olyasmire, ami a lelki élettel függ össze.
Másik ok: valaki nem tisztázta eléggé tudatos problémáit, és álmokra vár,
vagyis arra, hogy a tudattalan beavatkozzon;
harmadik ok: az álmok úgyszólván kivándorolnak a környezet valamelyik
másik tagjába, akinek az álmai azután szokatlan jellegűek lesznek.
Végül egy lehetséges negyedik ok: olyan lelkiállapot, amelyben az álmok
feleslegesek, mert a tudat beállítódása nem igényel kompenzációt.”

(Briefe. III. köt. 262.old.; C.G. Jung:Gondolatok az álomról és az önismeretről, Kossuth Könyvkiadó, 1996.)

„Ha a tudatnak az életszituációval kapcsolatos beállítódása
nagymértékben egyoldalú, az álom az ellenkező oldalra áll.
Ha a tudat a ‘középhez’ viszonylag közeli helyzetet foglal el,
az álom beéri variánsokkal. Ha  azonban a tudat helyzete
‘korrekt’ (adekvát), az álom egybeesik és ezzel
aláhúzza a tudat tendenciáját, anélkül azonban, hogy közben
elveszítené sajátságos autonómiáját.”

(Grundw. I. köt. 174-175.o.; C.G. Jung:Gondolatok az álomról és az önismeretről, Kossuth Könyvkiadó, 1996.)

„Viszonylagos biztonságra csak álomsorozatban jut az értelmezés…”

(C.G. Jung: Álom és lelkiismeret, 25. o., Európa Könyvkiadó Budapest, 1996.)

„A szimbolikus gondlkodás nem csak a gyermekek, a költők vagy az elmebetegek kizárólagos felségterülete: az ember legalapvetőbb sajátja, korábbi, mint a nyelv és a következtető gondolkodás. A szimbólum a valóság legmélyebb rétegeit tárja fel, amelyek a egismerés bármely más eszközének ellenállnak. A képek, a szimbólumok, a mítoszok a pszichének nem holmi fölösleges teremtményei; szükségletet elégítenek ki és funkciót töltenek be: a létezés legtitkosabb módozatait fedik fel…

Ha az ember kiszabadul történelmiségéből, nem feltétlenül mond le az emberi lét minőségéről, s nem süllyed bele valamiféle ‘állatiasságba’; inkább rátalál az ‘elveszett aradicsom’ titkos nyelvére és néha még magát a paradicsomi állapotot is képes átélni. Az álmokban, az álmodozásokban rejlő nosztalgia, vágy, lekesedés stb. képei olyan erők, amelyek a történelmileg meghatározott emberi lényt saját ‘történelmi pillanatába’ zárt világánál százszorta gazdagabb szellemi világba röpítik át. „

fotó: Gyimóthy Gábor

„Ahol  a félelem, ott a feladat! Gondolkodjon csak el fantáziáiról és álmairól, hogy rájöjjön, mit kellene tennie, vagy hol kezdhetne el tenni valamit. Fantáziáink mindig azon a ponton időznek, ahol hiányosságaink vannak, ahol egy fogyatékosságot kompenzálni kellene.”

(forrás: Briefe. III. köt. 32. old – C. G. Jung – „Gondolatok a látszatról és a létezésről” alapján)

fotó: Gyimóthy Gábor