A belső bizonyosság és a boldogság viszonyáról – Csontváry szavaival

Csontváry Kosztka Tivadar Önéletrajzából:

Csontvary_onarckep“Hajnalban nap-nap után a lángoló Kárpátokat figyelem s egy délután csendesen bubiskoló tinós szekeren megakadt a szemem. Egy kifejezhetetlen mozdulat kezembe adja a rajzónt s egy vénypapírra kezdtem rajzolni a motívumot.

A principálisom nesztelenül hátul sompolyog,  a rajz elkészültével a vállamra ütött. ‘ Mit csinál: hisz maga festőnek született.’ Meglepődve álltunk, egymásra néztünk s csak ekkor tudtam és eszméltem, amikor magam is az eredményt láttam, hogy valami különös eset történt, amely kifejezhetetlen boldog érzésben nyilvánult meg. A rajzot oldalzsebbe tettem s e perctől fogva a világ legboldogabb embere lettem…”

A festő önarcképe – 1900 körül

A saját törvény – C. G. Jung szavaival

C.G.Jung_Red_Book_ill” Az ember olyan mértékben hibázza el az életét, amennyire hűtlen saját törvényéhez, s így nem válik személyiséggé. A jóságos és hosszan tűrő természet legtöbbünket szerencsére soha nem nógatott, hogy mondjuk meg: mi az értelme az életünknek. És ahol senki sem kérdez, válaszolnia sem kell senkinek.” – írja Carl Gustav Jung 1932-ben.

A kép Jung Vörös Könyvének egy illusztrációja.

Lényegében három lehetőség áll előttünk döntéseket hozni:

 – tudatos belátással,

 – ösztönösen, intuitív alapon,

 – ha e kettő közül egyik sem: a környezet dönt helyettünk

Végül is mi sarkall valakit arra, hogy a saját útját járja?

Személyes tapasztalat és meggyőződés.